NEM TUDOD, HOGY ÉPPEN HOGYAN VISELKEDJ? - Hogy éppen melyik szerepkészletet kell előhúznod a farzsebedből? Véletlen rosszat húzol ki? Vigyázz, mert nem kegyelmeznek!

 

Néha nem is érted miért van a kezedben a mosogatószivacs, néha meg teljesen természetesnek hat? Előfordult már, hogy kinyitottad egy nő előtt az ajtót, aki nem is értette ezt a gesztust? Volt már olyan, hogy le akartad segíteni a kolléganőd kabátját egy üzleti tárgyaláson és ezt nyílt provokációnak tekintette?

Előfordult, hogy a kedvesed neheztelt rád, mert éppen elfelejtetted az évfordulótokat és nem vittél neki virágot? Ő meg arra várt, hogy egy romantikus estét töltsön veled. Esetleg éppen az ellenkezője történt, azaz, hogy te vágytál volna egy kis szolid, csendes, nyugodt, bensőséges, estére, erre ő megjelent lakkozott, fekete bőr fehérneműjében - akarom mondani, inkább egy harcos dominára jellemző felszerelésben - arra várva, hogy leszakítsd róla???

Esetleg Te mentél GYES-re, mert ő többet keres és így jobban kijöttök anyagilag? Volt olyan, hogy Te udvaroltál volna még, de megelőzött a kiszemelt és egyből a tárgyra tért? ….....

 

 

A sort még lehetne folytatni...., a lényeg, hogy MA NEM KÖNNYŰ FÉRFINAK LENNI! És ebben nagyon is benne van a kezünk, nekünk nőknek.

 

 

Mint JELENSÉG érezhető, illetve megfigyelhető manapság, hogy:

 

• A férfi és a női szerepek KÖZELEDTEK egymáshoz, a határok már nem olyan szilárdak és átjárhatatlanok. (Már nem csodálkozunk „annyira”, ha egy férfit mosogatni, pelenkázni látunk. Vagy egy nőt éppen kiskosztümben tárgyalni vagy éppen füvet nyírni, vagy egy képet felfúrni a falra)

• A férfi-nő KÜLSŐ JEGYEKBEN is, MEGJELENÉSÜKBEN is közeledtek. (Az már régi történet, hogy a nők nadrágot is hordhatnak, rövid lehet a hajuk, a férfiaknak meg akár hosszú is. Manapság már azon sem csodálkozunk, ha az izmos férfitesten babarózsaszín ing feszül, lila pöttyös nyakkendővel fűszerezve. Sőt az sem ritka, hogy a sminkhasználat kezd beemelkedni a férfi napi ceremóniái közé, valamint, a borotvahasználat nem csak az arcon lévő szőrzetre terjed ki. A férfiaknál is kezd egyre inkább teret hódítani az egészségtudatos táplálkozás, akár a bioreformkonyha hívei is lehetnek, ez már nem csak a nők kiváltsága. A saját testtel, megjelenéssel való foglalatosság is jellemzőbb, mint régebben, stb. …..

   

A jelenkor férfi szerepeit átszövi a PATRIARCHÁLIS társadalom értékei és a női EMANCIPÁCIÓ hatásai is. Legmarkánsabban a korszellem a történeti és társadalmi háttér és elvárások formálják a férfi szerepeket. A nők térhódításával, hogy már egyre többet megtehetnek - legalábbis látszólag – ezzel SZABADSÁGOT és egyben nagy FELELLŐSSÉGET vettek a vállaikra. Míg a férfiakról levettek bizonyos terheket, már nem kell feltétlen bizonygatni nekik a macho szerepeit, elfogadott, sőt divatos a művész úri érzékenység és kifinomultság, sőt. Ezzel összhangban a férfiakra sem terhelődik kizárólagosan a macho szerep és a kizárólagos kenyérkereső szerepe, habár az erre való vágy a női lélekben tetten érhető, legalábbis valamilyen mértékben.

Ez a folyamat kétarcú, mint ahogyan ez általában lenni szokott. A nők a szabadsággal, felelősséget és elvárásokat nyertek meg maguknak. A látszólag egyre nagyobb szabadságot kivívó, modern nő a lelke mélyén régimódi is, de arról hallani sem akar. Egyszerre akar szabadságot, függetlenséget és foglyul ejtést. Egyszerre vágyik fegyvertelen, szelíd férfira, ugyanakkor domináns alfa hímre, aki tudja a dolgát. A megoldás a kettő között van, az INTEGRÁCIÓBAN van.

A nők térhódítása a férfiak területcsökkenését vonja maga után.

 

 

AZ ALAP KIINDULÁS –  Kezdetben nők formálnak férfit a férfiból.

Gondoljunk csak bele, hogy MINDEN FÉRFIT nő szült és az elsődleges kapcsolata is nővel, az édesanyjával (nevelőnő, pótmama, nagymama, stb.) alakult ki. A kisfiúkat édesanyjuk neveli, tereli és szocializálja, mutatja be neki a világot, alakítja a vágyait, elvárásait, reakcióit, félelmeit. Itt alapozódnak meg, öntődnek formába a mesehős HAMUBA SÜLT POGÁCSÁI, amiből aztán gazdálkodik, amit cipel/visz akár egy életen keresztül a tarisznyájában.

Nem beszélve, hogy egyre több a gyerekét egyedül nevelő anya, akik egy személyben próbálnak meg mindent megoldani a gondoskodástól kezdve a pénzkeresésen át a magánéleti próbálkozásokig. Ebben az esetben hiányzik a családból az apa, így a férfiminta. Jó esetben kerül a házhoz egy férfi, aki viszont nem a gyermek apja, így élből nem is szólhat úgy bele a nevelési kérdésekbe, mert az a nő érzékeny pontja. Nagyon fontos lenne, hogy hagyjunk teret a férfiaknak a nevelésben. Szerencsére ma már elindult ez a tendencia, az apák egyre jobban bekapcsolódnak a nevelésbe, sőt akár a várandóság és szülés folyamatába is.

Tehát a férfivá válás folyamata már a megfoganás pillanatában elkezdődik, a várandós anyuka fantáziájával, sugallataival a leendő fiúgyermekével kapcsolatosan.

 

Aztán ez a kisfiú megnő, FÉRFI lesz és jó esetben függetlenedik mind fizikailag és mind pszichológiailag az édesanyjától és élni kezdi saját férfi útját, talpra áll és ekkor közbe – közbe szólnak azok a hamuba sült pogácsák. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az anyák mivel főznek, mit tesznek bele..., valóban tápláló lesz-e a pogácsa, vigaszt és reményt nyújtó vagy ízetlen, éhséget, hiányt hagyva maga után örökös keresést, elégedetlenséget idézve elő. Nyilván az örökségeket, lelki hozományokat, forgatókönyveket nagy munkával át lehet írni.

 

Tehát, már a kezdetektől nők vesznek részt a fiaik nevelésében és velük alakul ki a legelső, legszorosabb, LEGINTIMEBB testi kapcsolat is. Ezek a fiúk majd óvodába kerülnek és ott tovább formálódnak a korszellem/társadalmi elvárásoknak megfelelően („Ne sírj! Ugyan már! Katona dolog! Ne hagyd magad Pistike! Add vissza!” Vagy éppen az, hogy: Nem, nem ütünk vissza, akkor sem, ha minket megütöttek. Az nem megoldás!” stb.).

 

Majd ezek a fiúk, KAMASZOK lesznek, felnőnek és FÉRFIAKKÁ érnek és FÉRJEK ÉS APÁK lesznek, akiknek nem csak otthon kell helytállni, hanem a munkahelyen is. A munkavilágában is nagy teljesítményt várnak tőlük, lehetőleg keressenek jól, de minimum annyit, hogy a családot el lehessen belőle tartani. Nem elég SOKAT dolgozni, hanem lehetőleg SIKERESNEK IS kell lennie és dolgozni a végkimerülésig, A TELJESÍTMÉNY, a siker mindenek felett, nem csak a munkahelyen, hanem a hálószobában is. Nem beszélve, ha gyermek születik egyszerre csak a búja, intim éjszakákból, akkor hirtelen apává kell válni és lehetőleg olyanná, aki megfelel a mai modern elvárásoknak, azaz legyen benn a szülőszobán és lehetőleg ne ájuljon el, nézze végig. És, ami még fontosabb, kívánja ugyanúgy a szexet a párjával, mint ezek előtt. Álljon ellen minden csábításnak.....kívánják ezt a feleségek. Ha nem tudnak ellenállni és bekövetkezik a válás, akkor meg kell küzdeniük a „VASÁRNAPI APUKA” státusával és annak konfliktusaival. Végignézni, hogy a gyereket más férfi neveli fel és, ha jó fej, akkor még össze is barátkozik a nevelőapával.

 

A TELJESÍTMÉNY mellett egyre fontosabb a külsőség, a szép, kigyúrt MEGJELENÉS, vannak akik a plasztikai műtétektől sem rettennek vissza.. Már kezd felül íródni az az elgondolás, hogy a férfi csak 1 fokkal legyen szebb az ördögnél. A férfiak is szoronganak az öregedéstől, a szellemi és a szexuális hanyatlástól a potencia elvesztésétől. A férfiak csak teljesítenek és teljesítenek a család /a szingli lét és munka frontvonalán, miközben nagyon ügyesnek és kreatívnak kell lenniük abban, hogy a nők által felszabadított energiáikat, amiket a szerepeik kiürüléséből szereztek, azokat hogyan tudnák az új feminin szerepeikben férfiasan kamatoztatni. Sokszor a túlhajszoltság kimerüléshez, kiégéshez vezet és, HA NINCS JÓ CSALÁDI HÁTTÉR, akkor FÜGGŐSÉGEK alakulhatnak ki (alkohol, könnyebb drogok, játékszenvedély, internetezés, veszélyes sportok űzése, stb.) A kimerültség és folyamatos feszültségek során olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a depresszió, szorongás, impulzuskontroll zavar, pszichoszomatikus betegségek, mint a magas vérnyomás, szívpanaszok, stb. Az már köztudott, hogy a gyengébbik nem tovább él, ellenállóbbak mind fizikai és mind lelki szinten a betegségekkel szemben, mint a férfiak. Hogy kevésbé érinti őket a civilizációs betegségek, kisebb a halálozási rátájuk és nagyobb a stressztűrő képességük, mind a domináns nemnek, amiben szerepet játszanak, mind alkati, mind társadalmi okok is (pl. az érzelem kifejezése alig megengedett, erősen korlátozott és a fegyelmezettség is alapkövetelmény)

 

 

A KAPUZÁRÁSI PÁNIK a férfiakat is komolyan érinti, nemcsak a nőket. A szorongás tetten érhető, ami a testi-szellemi képességeik állandó tesztelésével, bizonygatásában ölt formát.

És, IGEN! VALÓBAN NEHÉZ az eddig megszerzetteket zokszó nélkül elengedni és átadni a helyet a fiataloknak. Ez egy valódi fájdalom, ami a nőket is érinti a saját öregedésük kapcsán. Sok mindenben tetten érhető a nemek egymás felé támasztott kíméletlen magas elvárása, és mindeközben kétségtelenül összekötik őket a létezésből fakadó szorongásaik.

 

 

 

Gyakori NŐI – kétirányú – ELVÁRÁSOK:

 

LÉGY MACHO!	LÉGY ENTELEKTÜELL, FÁJDALOMHERCEG, MŰVÉSZ!
„Legyél már férfi!, szedd össze magad!, tudjad mit akarsz, szerezd meg!”	Fogd már vissza magad egy kicsit! Nem kell mindig lényegre törőnek, lenni, nyugodtan kilazíthatsz, ellazulhatsz és átadhatod az irányítást!”
„Találd ki, hogy mit akarok és az legyen jó nekem!	„Tudom én, hogy mit akarok, nem kellesz hozzá!”
„Szervezz már programokat!” „Vegyél már virágot nekem!” „Add föl rám a kabátot!”	„Magam is feltudom venni a kabátom, nem vagyok gyerek!”
„Keményebben, vágj a falhoz! Legyél már egy kicsit gyorsabb, erősebb, rámenősebb!	„Finomabban, lassabban! Nem kell olyan rámenősnek lenni!
„Adj biztonságot, védelmezz!”	„Megtudom teremteni magamnak a biztonságot és, megtudom ám védeni magam, nem vagyok rád szorulva, megoldom ezt magam is!”
„Tarts el!”	„Nem kell a pénzed, eltartom én magam is!”
„Ne panaszkodj!” „Ne mutasd ki az érzelmeidet, ne sírj!”	„Beszélj már egy kicsit magadról, vágyaidról, félelmeidről, fájdalmaidról! Nyílj már meg egy kicsit!”
„Ne érzelgősködj annyit!”	„Legyél már egy kicsit érzelmesebb és empatikusabb!”
„Cselekedj már, mire vársz?!, Szervezd meg! Ne kérd az engedélyem!”	„Beszéld már meg velem előtte, mielőtt még megszervezed””
„Legyél alfa-hím, legyél domináns, uralkodj!”	„Nem kell mindig dominánsnak lenned, nem vagyok a birtokod!”
„Dönts fölöttem, rólam egy kicsit!”	„Magam döntök a dolgaimról, önálló vagyok!”
„Irányíts!” Lelkesíts!	„Engem, Te ne irányíts, ne mondd meg nekem, hogy mit csináljak! Tudom én, hogy mit akarok!De a lelkesítés az jöhet, az rám fér!”

 

Itt is lehetne tovább folytatni a sort, de már ezek is jól szemléltetik, hogy a kívánságaink a férfiak felé sokszor nehezen teljesíthetők, ha egyáltalán.

Ezeket EGYETLEN férfi sem tudja EGYSZERRE teljesíteni, nem elvárható, így TE SE VÁRD EL MAGADTÓL, kedves férfi olvasó! Sem férfi, sem nő nem tud egy adott pillanatban ez is meg az is lenni. Választani kell a PILLANATRA VONATKOZÓAN, hogy éppen melyik pólust képviseljük, de ez nem jelenti azt, hogy utána a következő pillanatban is erről a pólusról kell választanunk.

Tehát azt gondolom, hogy az ember egy döntésén belül fekete vagy fehér – döntenie kell valami mellett-, DE az életére vonatkoztatva OTT A LEHETŐSÉG, hogy a két pólus fűszereivel úgy fűszerezze az életét, ahogyan kívánja. Tehát, egy férfi életében megvalósulhat ez a két pólus, de nem egyszerre egy adott pillanatban, és nem is minden nehézség nélkül. Kell hozzá a KREATIVITÁS, HUMOR, NAGYVONALÚSÁG.